Szennyvízkezelés

Szennyvíztisztításról általában:

A kommunális szennyvizek tisztítása:
A szennyvizek tisztításához azokat össze kell gyűjteni, a keletkezés helyén vagy attól távol mesterséges vagy természetes tisztító berendezésekben kell a befogadó vízminőség igényeit kielégítő tisztítást végrehajtani.

A szennyvízelvezetés magába foglalja:
- a gyűjtést (csatornarendszer),
- a kezelést (előtisztítás, tisztítás),
- az elvezetést és az elhelyezést.

A csatornázási rendszereket különböző szempontok alapján csoportosít-hatjuk. Amennyiben a gyűjtés jellege alapján csoportosítunk, megkülön-böztethetünk egyesített és elválasztott rendszerű csatornát.
Egyesített rendszerről beszélünk, ahol a szennyvizet és a víztelenítendő területre lehullott csapadékvizet közös csatornahálózatban szállítják.
Elválasztott a rendszer, ahol a szennyvizet külön szennyvízcsatorna látja el, és a csapadékot külön csapadékcsatorna vezeti el.
A kettő kombinációjaként úgynevezett vegyes rendszer jön létre. A szennyvíz csatornahálózaton belüli áramlási viszonyait tekintve gravitációs és kényszer áramoltatású csatornákat különítünk el.
A gravitációs csatornákban a szennyvíz a gravitációs erő hatására az esés irányában mozog,
míg a kényszer áramoltatású csatornák esetében megkülönböztetünk nyomócsatornát, ahol a csatornahálózatra telepített átemelők biztosítják a szennyvíz továbbjuttatását. A kényszer áramoltatású rendszerek közé tartozik a több átemelős csatornarendszer, a nyomócsatorna rendszer mellett, ahol a hálózat egyes szakaszain a fajlagos kis lejtés miatt szükség van több átemelő beépítésére. A nyomás vagy vákuum alatt működő csatornák alkalmazása a magas kivitelezési és üzemeltetési költségek miatt csak speciális esetben kerül alkalmazásra.

A csatornahálózatba bevezetett szennyvizeket eredet szerint házi vagy háztartási szennyvizekre és ipari szennyvizekre lehet osztani. A két szennyvíztípus a háztartások vegyszerfelhasználásának növekedésével, illetve a helyi ipari víztisztítás fokozódásával minőségileg közelít egymáshoz. Ezen túl az egyesített rendszerekbe locsolóvizek, öntözővizek, talaj és forrásvizek, csapadékvizek is bekerülhetnek.

A különböző településeken és lakótelepeken keletkező házi szennyvizekben lévő szennyeződések fajtái alapvetően megegyeznek, arányuk azonban jelentős mértékben eltérhet egymástól. Amennyiben a házi és az ipari szennyvizek együtt kerülnek bevezetésre, az eltérés még nagyobb.

A tisztítás szempontjából a házi szennyvizekben lévő szennyező-déseket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
- Úszó szennyeződések, halmazállapot szerint folyékonyak vagy szilárdak, a szennyvíz felszínén úsznak általában.
- Ülepíthető lebegőanyagok, a kolloidálisnál nagyobb szilárdszemcsék, ezek lehetnek szerves és szervetlen formájúak.
- Nem ülepíthető lebegőanyagok közé azokat a szerves és szervetlen kolloidális méretű szemcséket soroljuk, amelyek a Brown-féle mozgást végeznek.
- A szennyvízben oldott szennyeződések valójában szerves vagy szervetlen vegyületek és elegyek, amelyek mechanikai módszerekkel nem változtat-hatóak.
- Görgetett szennyeződések, amelyek a csatorna fenekén a szennyvíz mozgási energiája következtében jut tovább a befogadóig, illetve azt tisztító telepig.

A háztartási szennyvizekkel ellentétben az ipari szennyvizek minősége igen nagy változatosságot mutat. Különösen az ipari szennyvizek esetében kell hangsúlyozni azt, hogy a káros hatóanyagokat tartalmazó szennyvizeket semmiképpen nem szabad a közcsatornába engedni, hanem azokat az ipari üzem területén kialakított speciális szennyvíztisztítási technológiáknak kell alávetni, míg az onnan kikerülő tisztított szennyvíz minősége a közcsatornába beengedhető értékeket eléri.

A kommunális szennyvizek döntően háztartási szennyvizeket tartalmaznak, így ezeket háztartási, települési és városi szennyvízként is szokták említeni a keletkezés eredete szerint.

Az elsődleges tisztítás célja a durva szennyeződések eltávolítása, illetve a lebegőanyagok kivonása. Ezt a tisztítási eljárást mechanikai tisztításnak is nevezik, célja a szennyvíz biológiai tisztításra történő előkészítése.

Önállóan csak ritkán felel meg az innen kikerülő tisztított szennyvíz a befogadó által támasztott minőségnek, ezért legtöbb esetben másodlagos tisztítási fokozatra is szükség van, melynek célja a nem ülepíthető kolloidok és oldott szerves anyagok eltávolítása. Ezt a tisztítást biológiai tisztításnak is szokták nevezni, mivel a tisztítás biológiai folyamatok révén következik be.

A harmadlagos tisztítási fokozat a másodlagos tisztítás eredményeként létrejött sók, illetve a szennyvízben még megtalálható tápelemek (nitrogén, foszfor tartalmú vegyületek) eltávolítása. Ezek a befogadóba bejutva alga túlburjánzást okoznak, amelynek eredményeképpen fellépő eutrofizáció következtében jelentős vízszennyezéssel lehet számolni. A tápanyagok eltávolítása kémiai és biológiai módszerekkel történhet.